"Egy kutyának nem kell luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszéli talált bottal. Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt vagy tökkelütött, a kutyádnak mindegy. Ő csak szeretetet kér és ad. Hány emberről mondhatod el ezt? Hány ember szeret feltétlen és olthatatlan szeretettel?"

Sziasztok. Megint régen jelentkeztem. Ideje összeszednem minden gondolatomat és értelmes mondatokat összehozni. Amint látom utoljára karácsonykor jelentkeztem. Azóta túl vagyunk egy Szilveszteren. Így utólag mindenkinek Boldog Új Évet. Nem mondhatom, hogy annyira esemény dús Szilveszteren lennék túl. De legalább egy újabb kívánságom teljesült és kettesbe tölthetem végre valakivel ezt a napot. Nem is voltam jól. De a szívem mélyén egy ilyen re vágytam már nagyon régen. Most ez is megvalósult. Mondhatni elég vegyes érzelmekkel kezdtem az újévet. Nagyon sok bántást és fájdalmat kaptam. Ami kiderült csak valaki felfújta az egészet. Most itt ülök és megint változott egy kicsit a látás nézettem. Mindig tanulok valamit. Eddig minden nyugodt volt. Boldogság heppi. Itt volt annak is az ideje, hogy ez elmúljon és egy kicsit ki lássak a felhők mögül. Képzeljétek, tisztában láttok és már nem tudnak annyira bántani. Magamat és alapozom, és nem hallgatok, ha nem megpróbálok a probléma ellen tenni. Ha harcba kell szállni, akkor szembe állok vele. De eddig nem mondhatom, hogy voltak eszközeim vagy fegyverem, de most már van. Azt nem mondom, hogy 100% maga biztos vagyok, de egy kicsit azt érzem nem csak a sötét szobában tapogatózok. Ha nem csak a félhomályban már. Szerencsére a magén életembe jó fele változik. Ami miatt is a csatát könnyebben viselem.

Bátyám szavaival élve elég remete életet élek. Ami nem igaz csak a bulin és a haverokon kívül most már van fontosabb dolog az életembe. De akire akarok arra időt fektetek.

3 hónap után lementem, de úgy éreztem nem ide vágyom már. Nem vagyok már úgy közéjük való. De erre van egy nagyon nagy indokom…. Ennyi!

Ajándékok becsomagolva, Kókusztekercs készen és már csak az vacsit kell meg csinálnom. itt a karácsonyi hangulat. :)

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPKET KÍVÁNOK MINDENKINEK!

Hétvégn üneppeltem, hogy megint egy ével öregebb lette. A nap nagy résézt a családommal töltötem. Vásárolgatunk és együtt ebédeltünk. Egy jó pár ruha darabbal megint gazdagabb letten. De végre kitudom használni, hogy több ruhát tudok hordani. Csak könyebb ha az ember le ad 20 kg. :)

Azt nem mondom, hogy 100% jól érezem amgam a bőrőmbe van még mit ladnom, de lassan és biztosan.

Folytatva a Szombatomat délután én mentme barátnőmhőz, mert szegény a mútét után agyhoz van kötve. Utána meg egy óra pihi után leugrottam a kocsmába egy koccintás után.

Aztán a nap végén jött a legjobb dolog. ;) A psikám (ahogy kolléganőm hívja) végzett 10 a munkábba és jött köszönten. :) Végre nem arról szólt, hogy kifogásokat a keresve letudjunk lépni ha nem végre titkolozás nélkül együtt lehetünk. Ennél több ajándék nem kell. :D

A végére egy kis képecske:

Tegnapi bejegyzésembe már szinte a kutyámtól búcsúztam el, amikor írtam kint feküdt az udvaron mozdulatlanul. Olyan 6-7 óra lehetett amikor egszer csak meghallotam kintről az ugatását. Felcsillanta  szemem és hirtelen kirugta magát és bejött a lakásba. Most az nem mondom, hogy szökdelve. Ha nem szépen komótosan, de megint egy kicsit erőre kapott. Ez a kuty még mindig velünk szeretne maradni. Pedig tényleg már felkészültem rá, hogy nem lesz többet nem is tudom hányszor sírattam meg. De most megint itt van. Hihetetlen milyen élni akarás van ebben az állatban.

Anyukám össze is futott a a tenyésztővel, ahonna vettük még. Meglepődött saját maga is, hogy még mindig él a kutya. A mi kutyáinka nem tudom, hogy a szeretetünk marasztalja itt, hiszen a puli kutyámat is nagyon szeretem és ő is több mint 18 éves lehetet mikor el kellet altani.

Így most kicsit fáradtan, de megkönnyebűlve gépelem be ezeket a sorkat. Nem sokat pihentem megint a hétvége alatt.

U.I: Azt hiszem egy kicsit frissítem az Anda menüt. :)