Előző bejegyzésembe tudom, hogy panaszkodtam, hogy mennem kell majd Pénteken és szombaton is suliba. De most komolyan azóta egy kicsit a hatása alatt vagyok annak a 2 napnak. Nem egy sima óra volt mikor beül az ember jegyzettel és néha oda figyel az órára. Ez tényleg csoportos foglalkozás volt. Egy élmény volt. Nem hiába hívják személyiség fejlesztésnek az órát. Feladatokat oldottunk, meg amivel saját magunkat ismerhetjük meg. Voltak unalmas és hosszú percei, de voltak ami nagyon jó hangulatba telt. Legelső feladat volt a szabályok felállítása egymásnak amit be is kellett tartani. Aztán választani kellet egy párt akit egyáltalán nem ismersz beszélgetni vele 15 percet és utána megfogva a vállát róla kellet beszélni E/1 személybe. Mintha mi lennénk az illetők ez még nem is volt valami nagy szám… Pénteken nap végén, meg mesét írtunk. Mindenkinek kellet mondani egy mondatot vagy többet és mikor gondoltuk tovább adtuk. Először tök baromságnak találtuk az egészet főleg mikor azt mondták el kell majd játszanunk az egészet. Egy kis tigrisről szólt aki kereste a csíkjait és a szüleit, mert eltűntek. Rengeteg szereplővel találkozott meg stb. Tök gagyira sikeredet. Végig is nevettük az egészet. Még akkor is mikor mindenki meg kapta a szerepét és interjút készítettek vele, mint ha ő lenne a mese hős. Te személyesítetted meg, hogy a történet alatt mit él meg a mesehős. Ez is arról szólt, hogy mit tesz az ember spontán. A tudatalattijáról. Amíg játszottuk nevettünk és jól éreztük magunkat. Amit nekem kellett játszani az a kis tigris apukáját. Abból jött a baromság, hogy alkesz stb. Ami eszembe jutott. :) Aztán miután eljátszottuk. Jött a feladat kielemzése, amit minden feladat után meg tettünk és mindenki véleményét végig kérdezték. Persze, hogy velem kezdte. Hisz elkezdet kérdezgetni, miért ez jutott eszembe? Hogy van a családba van ilyen gond? Vagy pont az ellentéte vagyok? Hogy soha nem élek semmi alkohol és szerrel. Válaszom: Napjainkba rengeteg család ezzel a problémával küszködik. Nekem is van olyan a környezetembe, akinek van ilyen a családjába és látom mi történik. Akkor még nem is hatott meg a nap valamennyire, hogy elmélkedjek. Csak egy picit. Hisz egy meséből milyen dolgokra lehet következtetni. Csak Szombaton jött hab a tortán. Kövekkel játszottunk. először ki kellett választani egy követ ami szerintem a legjobban ránk hasonlít. Egy fekete vulkanikus köztett sikerült kiválasztanom. Mindenkinek jellemezni kellet , milyenek látja. Aztán még többet kellet választani, akit a lapodra gondoltál és milyen közel álltok egymáshoz. Vagy is a kapcsolatokról. Utána szünet jött és az idő alatt lehet gondolkodni ki meri bevállalni, hogy ki analizálják a kapcsolatait. Úgy voltam vele „á úgy se lesz lehetőségem rá, mert sokan szeretnék” Kíváncsi voltam mit mondanak róla. De azért féltem is tőle.
Aztán csak rám került a sor. Soha nem szeretem, hogy elemezgetnek. Mindig tartottam tőle. De hisz minden nap tegyünk meg olyan dolgot amitől félünk. Hát én meg tettem.
Elgondolkodtató mit mondtak. Ha nem engedem el soha más nem fog oda férni. Plusz, hogy ha így maradok akkor mindig olyan párt fogok választani aki egyszer úgy is elmegy. Itt hagy. Hmmm? Kicsit elgondolkodtató. Ez csak pár mondat abból a 20 perc vagy menyiből. Nem figyeltem az órát… 4 ember vállalta, hogy kielemezzék abból 2 elsírt magát. Egyik másik ember nem, mert neki tényleg nem voltak családi problémák és volt még én. Nem sírtam,de volt egy pillanat mikor meg remegett a szám. Igen engem is elgondolkodtatott. Ez az egész. Amivel eddig is tisztába voltam, de ezt egy ilyen embertől is hallani más. Kaptam sok pozitív gondolatot és sok olyat, amin elméláztam. Az biztos még egy napig hatás alatt voltam és ennyit még soha nem elmélkedtem. Leírhatatlan élmény. Ezt így nem lehet, át élni csak az tudja aki ilyenen részt vesz és a saját bőrén tapasztalja meg.
Akkor mikor én beszéltem és beszéltek nekem. Nem tudtam figyelni mások arcát csak Barátnőm mondta, hogy másik csoportosam, akivel jobb vagyok az is mennyire együtt érzet velem és bújt már a pulcsija alá. Meg még jó páran, akiről az ember soha nem gondolná…
Ma is megyek suliba. Ilyen se volt még. De az egyik tárgymat csak így lehettt megoldani. Így ma 9.30-tól 19.00-ig órám lesz még Szombaton is. nem lényeg, hogy ünnep nap. de ezt kell szeretni.
Ma egy hete, hogy meg vettem a gitárt. Már tanulgatom rajta a dolgokat és kezd már rendesen fájni az ujjaim. Ami állítólag jó jell. :D Hisz azt magyaráza a könyv, hogy akkor se szabad abba hagyni, ha vízhólyagos az ujjad esetleg vérholyagos, mert be kell keményedni a bőrnek és akkor már érzéketlen lesz. Na kíváncsi leszek mi lesz belőle. :P
Amúgy így a Gitársuli könyvre vissza térve egy csomó olyan dal van benne. Mint pl. Illés: Az utca. Amit rengeteget hallgatam apukámmal. Nem tudom olyan jó emlékekk fognak el az ilyen zenék mellett és eszembe juttnak a régi szép emlékek ilyenkor. :) Olyan jó dolog.
Ma volt egy kicsi vitám anyámmal. De nem volt gáz. Csöndben elvonultam otthonról és totál nyugodt voltam. Nem tudot felidegesíteni. :)
Elég volt az a nyár végi Ősze elején lévő sorozatos vitáink. Mikor már addig fajult majd nem. hogy arcon vágot. Elég durva szinter eljutottunk. Már azon gondolkoztam vajon hova költözhetnék el. Vagy nem is tudom. De nagyon sok volt. De végre-vége. Lekoppogom. Elmúlt az ilyen szar időszak is. Akkor minden össze jött. De szerencsére semmi se tart öröké. Ez a kijelentés néha jó, de sok szor inkább rossz értelembe vehető. Nálam akkor ez vegyesnek számított. Na mindegy.
Ma megint csajokkal lógtunk egy sort. Komolyan nem gondoltam azt, hogy valaki még hisz a tökéletes pasiban. Ma meg tudtam..
Hát pedig ez szerintem esze veszet baromság, mert senki nem tökéletes. Csak el tudjuk fogadni vele a sok hülyeségét. Na de kb 1 óra arról szolt, hogy erről vitáztunk egy-egy pohár sör mellett. :D Meg még egyébb dolgokat. Amit már nem részletezek. (nincs kedvem) Tegnap nap meg említésre se méltó, mert mindenem fájt és nyügős voltam. Mind addig amíg nyugodtan feküdtem az ágyikomba a többiek meg gépeztek, tv-t néztek. Aztán híretlen felindulásból feltétlen rám kell ugrani. Na meg inkább a bénázásaimról szólt a napom.
Fényképezkeésre ilyen hajam lett nem látszik annyira. Kíváncsi leszek milyenre sikeredet, mert már most nem emlékszek rá. De valaki azt mondta tök jók lettek. :) Olyan jót kuncogttam mikor sok csop társam izgult a fényképezkedés miatt. Olyan mint ha kivégzésre készültek volna. Meg sok csaj aki minden nap sminkeli magát semmi extrát nem vettál észre rajta. Csak annyit, hogy ingbe van. Hát én nem tartozok azok közé akik naponta sminkelnek. Nincs ahoz türelmem. Csak néha szoktam kihúzni a szemeimet.
Azt hiszem még egy kis gitározás aztán alvás. Szép álmokat mindenkinek! :)
Jó kérdés, hogy miért vagyok fönt még ilyenkor. De holnap zh Nemzetközi Közgazdaságtanból és arra próbálok tanulni. De valahogy nem akarozik. Most is meg kíméltem egy pókot amiatt, hogy ne veszen el a szerencsém. Hát ha most be jönn, mert eddig mindig gyilkoltam őket, mert nem tudom el viselni a környezetembe. Most a zh miatt kívételt teszek.
Hátvágán voltam bulizni. Leszámítva azt. hogy megfogadtam nem megyek semmere mert tanulni fogok. Hát nem jött össze. Tegnap délután is mikor le akartam ülni tanulni tuti valaki be állított. De előtte meg én basztam el az időmet. Pénteken vettem magamanak egy gitárt. KItaláltam meg akarok tanulni gitározni. Ha már zongorát nem kaptam még annó most meg az azért jóval drágább mint egy gitár. Így most szorgalmasan neki álltam tanulgatni magamtól. Kaptam egyik haveromtól egy csomó könyvet meg minden félét. Van miből tanulni. Meg szerncsére le koppogm van kitartásom is. :)
Említés tegnap megint volt egy évforduló. Csak most mamám halálának 2. évfordulója. Most már tényelg rá kénne szánom magam és kimenni a temetőbe, mert már szeritem egy jó féléve nem voltam kint. De úgy is majd halottak napján legkésőbb bepótlom.
Szerintem most már el rakom magam most már úgy se fog semmi a fejembe maradni. Holnap pedig fényképezkedés. Így reggel korán kellhetek,. 10-től órám van. Aztán 13:00 fótózás...
"Egy kutyának nem kell luxusautó, se hatalmas ház, se drága ruhák. Beéri egy útszéli talált bottal. Lehetsz gazdag vagy szegény, buta vagy okos, agyafúrt vagy tökkelütött, a kutyádnak mindegy. Ő csak szeretetet kér és ad. Hány emberről mondhatod el ezt? Hány ember szeret feltétlen és olthatatlan szeretettel?" (John Grogan: Marley meg én)
Ha akarod úgy is megtalálod a hirdetés módját. Ha kell a szavazatom írjál. Ha valami nekem nem tetszik csak egyszerűen törlöm.
Közlemény
Nem tudok helyesen írni! Ezt nem figyelmetlenség miatt van. Van róla papírom. Mindig próbálom javítani és Wordbe írni, de akkor is előfordulnak hibák benne. Gondoltam itt hívom fel a figyelmet mielőtt még mindenki azt hinné: Nem küzdök a helyesírási hibák ellen.