"Nem hiszem, hogy az emberek egészében megértenek, amikor látnak a televízióban vagy valamilyen divatos magazin lapjain. Van gyönyörű családom, nagy házam, menő kocsim a ház előtt. Én vezetem a világ néhány legjobb éttermét. Szitkozódva és káromkodva rohangálok, parancsolgatok az embereknek, mindig bajba kerülök a nagy pofám miatt. Biztos azt gondolják: az a felfuvalkodott hólyag. Én tuti ezt gondolnám. De nem a kérkedésről szól a dolog. A legtöbb emberhez hasonlóan az én életem is arról szól, hogy etessem az éhes szájakat. A kemény munkáról szól. A sikerről szól. De ezen túlmenően valami más is mozgat. Talán a félelem? Meglehet. Nem fognak nálam célratörőbb emberrel találkozni. Soha nem tudok a fenekem ülni. Szabadságra menni képtelenség. Folyton be vagyok sózva – mindig is ilyen voltam. Még mindig kisfiúnak látom magam, aki kétségbeesetten próbál elszökni, és nagyon igyekszik megfelelni. Az a tény, hogy már réges-régen elszöktem, és már rég sikerült megfelelnem, nem sokat számít, ha számít egyáltalán. Csak megyek tovább, a lehető legmesszebbre onnan, ahol kezdtem. Hová akarok eljutni? Arra én is kíváncsi vagyok… A munkám az, aki vagyok, aki lenni akarok. Néha azt hiszem, ha egyszer le kéne állnom, megszűnnék létezni"

{ Gordon Ramsay - NEM PISKÓTA}