2010.09.15.2010.09.15. 23:49, anda
Annyi gondolat cikázott mostanság a fejembe, hogy belefáradtam gondolkodni. Rájöttem mostanság nem találom a helyemet. Nem érzem magam jól sehol. Azt nem mondom, hogy senkivel. De még most a szobámba se zárkózhatok be és bújhatok el a külvilágtól, ha besokallok. Akkor jön édesanyám és megtalál. Nem vagyunk mostanság egy hullámhosszon. Mindig valamibe bele kell kötnie. Így még otthon se érezhetem magam jól. Inkább menekülök, és csak akkor vágódok haza ha tudom már alszik vagy valami. Kezdem unni a dolgot, de kurvára. Nyugalmat akarok. És még mit??? Egy olyan napot amikor igazán jól érezhetem magam. Nem nagy kérések. De most nekem még ez is sok. Már most unnom az egyetemet és már a hátam közepére kívánom. De már csak ez a félév + 1. Aztán vége. Nem tudom, most alig várom… Olyan jó lenne, most eltűni egy jó kis időre.
Fáradt vagyok, kimerült és egyre jobban azt veszem észre, hogy nem látom rendesen a képernyőt. Még mindig nem szoktam hozzá a sulihoz. Most még leterheli az agyam. De majd formába lendülök aztán jobban fogom bírni a fent létet. Vagy nem. :D Már variáltak az óra rendemen. Így szerintem ha végleges lesz megint mutogatom… Ki kéne végre normálisan aludni magam, de megint baromságokat álmodok és felriadok az éjszaka folyamán párszor. =/
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss hozzászólások
Archívum
