Komolyan nem merek ide írni, mert ennek a következménye  az lesz nem tudok mit mesélni az én Bartosnémnak. Tegnap  este találkoztunk.

- Jó a nadrágod.
- Tegnap vettem.
- Tudom olvastam a blogodba.
- Ja és voltam képzeld turkálni.
- Azt is tudom. =)
- Akkor minek jöttél? :D Nem tudok már semmit mesélni neked. :D Mehetsz is haza szia!

De cáfolj ha nem így volt. Amúgy csókoltatlak.  Így már nem ismerek leírni ide mi történt velem a nap folyamán, mert nincs mit mesélni neki.  De egy pozítiv dolog, mert rajta kívül tudtam  pár emberről aki olvasta a blogom és marhára zavart, mert tudtam arról, hogy bármikor bele olvashat. Bele láthat a gondolataimba és nem akarom. De amúgy most egyáltalán nem zavar. Így megint megtiszteltetve érezheti magát.

Tegnap kocsmáztunk egyet és jó volt nagyon régi ismerősökkel összefutni. 

"De ha jobban belegondolunk, a veszekedés valójában csak egy harc az emberek egója között, hisz az emberek még akkor sem értik meg egymást, amikor az igazságot mondják el egymásnak. Valószínűleg lehetetlen úgy élni, hogy ne bántsanak meg minket, de ha elég elszántak vagyunk, akkor talán sikerül úgy élni az életünket, hogy közben senkinek nem okozunk fájdalmat."

Utálom mikor meg akarnak változtatni?  Ezt nem viselkedésre gondolok, ha nem hogyan öltözz, milyen legyen a hajad. Annyira tudok makacs ember lenni, hogy azért se. Most jól érzem magam így. Nem akarok csoki barna hajat, nem akarok csillogós, köves felsőket.  Ha változni akarok, majd én döntök. Ugyan ez volt a hajammal, egyik percbe még természetes hajat akartam és a vöröstől szabadultam meg a másik percbe meg már ott volt a gesztenyebarna festék a kezembe és kentem is rá. A másik percbe meg már fekete hajjal tündököltem.  

Ma vettem is egy nadrágot abból a vásárlási utalványból, lilás színű, pamutból van, és nagyon megtetszet. Meg voltam turkálóba is. Mondtam már, hogy próbálom az ilyen helyeket elkerülni? Régen nekünk is volt egy ilyen üzletünk és vagon számba úszkálhattam a használt ruhák között. Meguntam és nem szeretek ott állni és kotorászni ruhák között. De ma kivételes alkalom volt és bementem anyukámmal és kaptam 2 pulcsit.

Fúúú. Tökre örültem ennek a rengeteg szavazatnak és a sok dicséretnek, az oldalamról, a képemről. *___*

Megint megjártam a könyvtárt, de nem érzem azt, hogy siker élménnyel jártam volna. De megint rászántam magam és foglalkoztam a szakdolgozatommal. Úgy nagyjából 5-6 oldalt írtam, de van még mindegyikhez bővíteni valóm. De most megörültem, mert már nem tudom mióta ültem egy alpont címmel előtt ide mit kéne írnom stb. és ma kicsi ötletet kaptam így van remény. Majd este megint neki fogok és tornáztatom az agyam, hogy mit írjak ide meg oda. De egyszerűen a bevezetéshez még nincs semmi ötletem. Ha már ennyire idézetes vagyok, lehet egy jó kis idézet el kéne oda, de nem olyan hogy na ez tetszik azért kapcsolódni is kell hozzá. Majd meg látogattam a sulis könyvtárat is.  De komolyan tök ciki, hogy ajánlanak könyvet és mondom ezt már volt nálam. Ez is. Lassan elfogynak a könyvek a reményeim, akkor ott vannak a régi szakdolgozatok, amiből ötlet meríthetek. De arra már most rájöttem, hogy jó sok kamuforrás van. Megnéztem az könyveket meg ilyesmi, hogy mit használtak föl a negyedét nem találtam meg. Na de ez lényegtelen.

Kikölcsönöztem a Véletlenül Milliárdos című könyvet ez alapján forgatták a Közösségi háló filmet. Már valamit nagyon akartam olvasni, rám is fér. Nem csak a sok filmet nézek. A vizuális kepeségeimet és szókincsemet se árt néha fejleszteni. Másik könyvet szeretem volna  A nővérem húgát, de az nem volt bent múltkor most meg nem kérdeztem, mert megfeledkeztem róla. Helyette erre eset a választásom már pár fejezetett elfogyasztottam.

Délután itt járt nagynéném, és hogy segítettem neki távolétébe, pedig nem vártam tőle semmit. De kaptam tőle 3000 Ft vásárlási utalványt. Nem nagy összeg, de ez is jól eset mikor megláttam, hiszen már nem sok ilyesmit kapok. Ahogy az ember nő föl egyre kevesebb az ilyen kósza pénzek ami a zsebébe kerül. Most mamámtól kaptam egy keveset, de azt is azért, mert szeretnék kötetni vele egy sálat és nem volt olyan fonala, erre mondom akkor veszek valamit. Másnapra már küldte a pénzt, hogy azt állja ilyenekre ne költsek. Pedig erre tényleg nem sajnáltam volna. De inkább hagyjuk az anyagiakat. Megint elszomorít, hogy nem sokára tandíjat kell fizetnem és ebbe a félévbe is emelkedni fog. De ez az utolsó amit ki kell nyögni és vége…

Szépen lassan gyűlnek a szavazatok! Köszönöm szépen. Azt megígérem, ha némi kreditet sikerül szereznem, akkor valami nyereményt vagy versenyt kitalálok. De az majd. Szavazni egészen 2011. szeptember. 02. 16:00-ig lehet.

Megint fel akartam hozni az új külsőt, de rá jöttem ezt már tegnap megtettem. Hetedik érzékem van, mikor nem kell be mennem gyakorlatra. Hiszen hétfőn, ha nem furakodót volna az a gondolat a fejembe, hogy nincs kedvem bemenni, akkor könyveket pakolgathattam volna. Az egyik nő számomra, aki annyira "szimpatikus" valamiért a nézése elárulja nekem, hogy nem jó gondolatok forognak a fejébe és az a lenézés. Nem tehettek róla, de nagyon nem szimpatikus. Ma egy irodába kellett lennem vele, de szerencsére hamar jó sok időre lelépet. Nem volt bent senki a másik irodába ahol én szoktam lenni, ahol a könyvelések futnak. A másik irodába pedig a kereskedelem és az iskolai dolgokat intézik. Ma így ott voltam és exel táblázatba vittem fel dolgokat. Nem szóltak nekem, hogy nem kell menni, mert nem lesz bent egyik könyvelő se. Az volt az eső gondolat haza húzok, de aztán  bent maradtam és hallgattam azt az első megegyezést "Elaludtál?" Abba a percben füllentés jutott eszembe és azt mondtam orvosnál voltam gyógyszert kiíratni. Nem lényeg, hogy azt már pénteken megtettem. De az legyen az én dolgom. Amikor tehetem leléptem és vissza se akartam nézni arra az irodára. Várom vissza a másik iroda lakóit. :) Így a héten be se megyek, szakdoga írásra hivatkozva elbújok tőlük. Holnap irány a könyvtár hát ha találok valami értelmes könyvet és haladok is valamit szagdolgozatommal.

Hétvégémre visszatérve a pénteki jól sikeredet össze-vissza iszogatós buli után. Senki nem bírt inni, pedig hoztak valami mézes ágyas pálinkát. Nem is volt olyan gáz mint amit előtte nap ittunk, de akkor is a látványától hányingerem volt. Szombat este megittam két bögrés levest. Aztán végül 10 fele megéheztünk és pizza rendelés volt, kártyázás. Végül beültünk a TV elé és Megnéztünk egy pár filmet, egy-egy üvegüdítő társaságában. A film lista a következő volt:

• Csak barát - megfűztem a népet, pedig nem tudom már hányszor láttam Ryans
• Negyedik - nem is volt olyan gáz mint gondoltam a végére azt mondtam tetszet, pedig nagyon hozakodtam ellene
• Van Helsing - na itt már küszködtem az álmossággal, de nem is fogót meg annyira a film, csak néztem

Meg megkaptam bátyámtól, mikor haza jöttem Szombat hajnalba a reggelizésből és a kezébe nyomtam a lángost, hogy akkor kicsit szófosásom volt. Hát most, na. :) Meg a következő szituációt is mesélték és nem is emlékszek rá. A kocsiba ültünk már és vittük haza barátosnémat. Erre mesélem, hogy ahogy tekertem piáért biciklivel a benzinkútra mindig mondogattam magamba, ha találkoznék egy rendőrrel. "Dinamó elromlót és kölcsön világításom van." Erre ezt kaptam: " Ittasan, lopott biciklivel, nem saját pénzel, egy világítással és még egy üveg vodkával biciklizek. Büszke vagyok rád kislányom! " Köszönöm: D Barátnőm kerékpárjával tekertem végig Jaminán keresztül.